Az allergia és az immunrendszer - interjú

Az emberek számára a nyári hónapok a szabadságot, kikapcsolódást jelentik, amit beárnyékolhat az immun-rendszer egyes anyagokra adott túlzott reakciója, az allergia.

A kiváltó okokról, a tünetekről, a kezelési javaslatokról dr. Jósa Valériával gyermek és felnőtt fül- orr- gégész, allergológus szakorvossal beszélgettünk.

- Kedves Doktornő! Köszönjük, hogy elfogadta felkérésünket. Mondjon, kérem néhány szót magáról. Miért választotta az orvosi hivatást, illetve ezt követően miért döntött a fül- orr- gégész szakterület mellett? Az egyetem és a szakvizsga elvégzését és megszerzését követően hogyan alakult szakmai pályája?

- Már korán eldöntöttem, hogy az orvos leszek. Édesanyám barátnője, - a háziorvosunk - volt akkoriban a példaképem. Gyerekként gyakran sertepertéltem a rendelőjében, és az ő betegek iránti empátiája mély benyomást tett rám. Nagyszerű érzés, ha az ember minden nap tehet valami jót. Nem volt számomra kérdés, hogy a gimnáziumot követően az orvosi egyetemre jelentkezzem. Az egyetem alatt hamar eldöntöttem, olyan pályára szeretnék menni, ahol operálni lehet. A fül-orr-gégészet roppant érdekes, hiszen a mikroszkóppal végzendő, igen finom kezet igénylő fülműtétektől a nagy, fej-nyaki műtétekig, számos lehetőség van az operatív beavatkozásra. De nemcsak a szikével, hanem az "eszével" is gyógyít az ember, hiszen hozzánk fordulnak a betegek olyan esetekben is, amikor gyógyszeres megoldás szükséges, a terápiát mindig az adott eset dönti el.
Az egyetemet követően több nagy kórházban voltam gyakornok, majd a kistarcsai kórházban, - a nyálmirigybetegségek magyarországi központjában - dolgoztam. Munkám során azt tapasztaltam, nagyon sokan szenvednek az allergiától, így második szakvizsgaként az allergológiát és a klinikai immunológiát választottam. Jelenleg két kisgyermek édesanyjaként az anyaság a főállásom, ugyanakkor a Róbert Magánkórházban lehetőségem van operálni és a JuMed Egészségcentrumban rendelni, így hetente pár órát dolgozom fül-orr-gégészként.

- Mi az allergia, hajlam vagy a XX.-XXI. század civilizációs betegsége?
- Mindkettő. Egyrészt sajnos genetikailag is örökölhető az allergiára való hajlam. Így ha egy családban mindkét szülő allergiás, a gyermekük esélye erre 50-60%-kal nagyobb, mintha szülei egészségesek lennének. Azonban az is az igazsághoz tartozik, hogy ezelőtt 1000 évvel az allergiások száma elenyésző volt. A mai életmód, élelmiszeradalék anyagok, a túlzott higiénés körülmények, a vegyszerhasználat, az antibiotikumok gyakori alkalmazása, a környezetszennyezés mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az allergia gyakorisága az elmúlt évtizedekben drámai módon megnőtt. Egyes előrejelzések szerint Európában 20 év múlva az emberek fele szénanáthás lesz.

- Kortól, nemtől függetlenül bármikor kialakulhat az allergia, akár gyermekkorban, akár egy középkorú felnőtt esetében. Mi a teendő? Milyen eljárásokat ismer az orvostudomány a kórkép megállapítására, illetve az allergiás reakciót kiváltó anyagok meghatározására?
- Az ételallergiák jellemzően kisgyermekkorban alakulnak ki (tej, tojás, földimogyoró), amelyek nagy részét a gyermekek szerencsére "kinövik", azaz diéta tartása esetén szépen elmúlnak 6 éves kor körül.

Sajnos egyes allergiák (földimogyoró, hal), amelyek ráadásul sokszor életveszélyes reakciókkal is járhatnak, egész életen át megmaradnak, gyógyítani pedig nem lehet, csak elkerülni.  Az úgynevezett inhalatív, azaz belélegzett allergénekkel szembeni reakció korábban iskoláskorban jelentkezett először, azonban az elmúlt években egyre kisebb gyermekeknél is diagnosztizálunk ilyen típusú allergiát. Jellemző, hogy csecsemőként az allergiára hajlamos gyermekeknél bőrproblémák jelentkeznek (száraz bőr, ekcéma), amelyek későbbi életkorban enyhülnek vagy teljesen megszűnnek, de helyettük allergia, majd később gyakran asztma is kialakul. Nem ritka persze az sem, hogy felnőtteknél egyszer csak jelentkezik valamilyen allergia. Amennyiben a fenti tényezők kumulálódnak a szervezetben, és az immunrendszer reakciója kóros irányba tolódik el, megjelennek az allergiás tünetek. Nagyon gyakori például a parlagfű, amely kifejezetten "agresszív", erős tüneteket okozó pollen.
A tünetek a pollenek esetén elég jellegzetesek (szem- és orrviszketés, könnyezés, szempirosság, vizes orrfolyás, tüsszögés), míg egész évben fennálló allergének, így például a poratka, állatszőrök, gombák esetén inkább az orrdugulás, hátra, a garatba történő váladékcsorgás áll az előtérben. Hiába tudjuk mi magunk megállapítani, hogy egy adott időszak alapján milyen pollenre is vagyunk érzékenyek, érdemes legalább egyszer egy allergiavizsgálatot elvégeztetni, mert kiderülhet, hogy nemcsak egyféle dologra vagyunk allergiásak. Ráadásul nem mindegy, hogy az allergiát hogyan is kezeljük. Ilyenkor fény derülhet arra is, hogy nem áll-e fenn egyéb kórkép a panaszaink hátterében. A kivizsgálás gyorsan zajlik, történhet a fül-orr-gégészeti vizsgálat során bőrteszttel, és így azonnal választ kapunk a kérdésre, vagy vérvétellel, ahol nagyjából 1 hetet kell várnunk az eredményre. Ez utóbbi módszerrel több, akár 40 allergénnel szembeni érzékenység is megállapítható.
Nagyon riasztónak tartom, hogy egyre több esetben találunk több allergénnel szemben pozitív reakciót az allergiavizsgálat során korai életkorban, 6-7 éves gyermekeknél is.

- Fókuszáljunk a nyári hónapokra. Ebben az időszakban mely allergiás csoportok szenvednek a leginkább és mitől?
- A nyár elején elsősorban a füvek pollenjei okoznak panaszokat, majd a nyár második felében főként augusztusban tetőzve jön a parlagfű és a többi gyomnövény. Fontos beszélni még a keresztreakcióról is. Vannak olyan zöldségek és gyümölcsök, amelyek fogyasztása a pollenszezon idején kifejezett allergiás reakciókat okoznak, például, ha parlagfű allergiások augusztusban görögdinnyét vagy paradicsomot esznek, miközben ezek tavasszal vagy télen semmilyen reakciót nem váltanak ki. Ennek oka, hogy nagy hasonlóság áll fenn a példával élve a parlagfű pollenje és a dinnye allergénje között.

- A kezelési módok tárháza rendkívül széles, számos gyógyszer és generikus készítmény van jelen a piacon. Szakorvosi tevékenységéhez igazodva szeretnénk megragadni a lehetőséget és leszűkíteni a kört a nazális alkalmazásra, az orrsprayre. Ezek a készítmények egész évben, folyamatosan alkalmazhatóak vagy csak szezonális tüneti kezelésre javallott a használatuk?
- A patikákban kapható vénynélküli szerek általában limitált ideig, használhatóak, ezért ezek leginkább erős tünetek esetén, mindenképpen allergia elleni gyógyszerek kiegészítéseként, átmenetileg alkalmazhatóak. Ez alól kivételt jelentenek egyes tengervizes, sós oldatok, amelyek korlátlan ideig használhatóak: ezekkel ki lehet mosni az orrból a pollenek egy részét, illetve a kórosan termelődő váladékot, de - önmagukban - ritkán nyújtanak megfelelő eredményt. Ha nem megyünk orvoshoz panaszainkkal, javasolható tehát a nem vényköteles allergia elleni tabletták és a tengervizes orrspray kombinált használata, lehetőleg már az allergia-szezon kezdetétől. Ha a szezon közepén, nagyon erős tüneteknél kezdjük csak el a kezelést, sosem lesz olyan hatásos, mintha már a szezon kezdetén megkezdenénk a terápiát. Hogy mikor melyik készítmény javasolt, vagy hatásosabb kezelést szeretnénk, erről a háziorvost, az allergológus szakorvost, vagy a gyógyszerészt kell megkérdezni.

- Az orrspray túlzott és tartós használata milyen mellékhatásokkal járhat?
- Nagyon gyakori gond, és erről részben a gyártók is tehetnek félrevezető reklámjaikkal, hogy allergiára recept nélküli orrspray-t használnak a betegek, természetesen nem az előírt időkorlátig, mivel az allergiás panaszaik nemcsak egy hétig tartanak. Ilyenkor aztán egy ördögi kör alakul ki: a beteg orrdugulás miatt kezd orrspray-t használni, nemsokára orrspray nélkül már egyáltalán nem kap levegőt, ezért abbahagyni sem tudja. Ez odáig fokozódhat, hogy valaki egy nap akár egy üvegnyi orrspray-t is elhasznál. Ilyenkor az orrnyálkahártya csillószőrei elpusztulnak, és szöveti változások mennek végbe, amelynek eredményeként az orrkagyló nyálkahártyája kifejezetten duzzadttá válik, a beteg már alig kap levegőt. Ilyenkor egy kombinált gyógyszeres kezeléssel lehet segíteni.

- Krónikus allergiás tünetek enyhítésére mit javasol?
- Pollenszezonban, amikor már fennállnak a zavaró tünetek, lehetőség van az orrnyálkahártya fénykezelésére, amelyet szegedi kutatók fejlesztettek ki.  Magyarországon már több magánrendelésen van erre lehetőség. 6-7 alkalmas, pár perces kezelés, amely nagy százalékban a tünetek csökkenését, illetve teljes megszűnését eredményezi. A másik, Nyugat-Európában igen elterjedt kezelési módszer az immunterápia: ennek során, hosszú távon, a nyelv alá adagolt allergén igen kis mennyiségével változásokat idézünk elő az immunrendszerben, mintegy hozzászoktatjuk a szervezetet az allergénhez, és így az már nem "ellenségként" kezeli az allergén anyagot. Ezzel a módszerrel nemcsak tünetileg kezelhetjük az allergiát, hanem meg is gyógyíthatjuk. A kezelést a pollenszezon előtt el kell már kezdeni, és a pollenszezon végéig kell alkalmazni, minimum 3 éven át. Gyakran már a kezelés első évében búcsút inthetünk az allergia elleni gyógyszereknek, 3 év elteltével pedig meggyógyulhatunk az allergiánkból. Hátránya, hogy egyszerre csak egy adott allergénnel szemben alkalmazható. Ez az egyetlen kezelés, amellyel megszakíthatjuk azt az ördögi kört, hogy évről-évre egyre több dologgal szemben váljunk allergiássá, vagy egy idő után akár asztmássá.

- Létezik olyan készítmény, ami a megelőzést szolgálja?
- Megelőzés szempontjából talán leginkább az a fontos, hogy gyermekünknél ne törekedjünk az állandó, túlzott tisztaságra. Bizonyos mennyiségű koszt meg kell "enniük" a gyerekeknek, hogy az immunrendszerük jó irányba fejlődjön, (természetesen az ésszerűség határain belül). A gyakori antibiotikum használat is kedvezőtlen, de bizonyos esetekben nyilván ez sem kerülhető el. És persze jó lenne, ha mindenki kipufogó-gázmentes, friss levegőjű helyen élne, ahol adalékanyag-mentes élelmiszereket, és vegyszermentes gyümölcsöket és zöldségeket ehet. Sajnos ilyen ideális világ egyre kevesebb ember számára elérhető.

- Milyen készítmények javasolhatóak, vagy nem javallottak gyermekek számára?
- Kisgyermekeknél először mindig allergia elleni szirupot rendelünk, amely hatóanyaga megegyezik a felnőtteknél használt tablettával. Ez kiegészíthető tengervizes orrmosással. 5 éves kor felett már szteroid tartalmú orrspray is felírható, illetve iskoláskorúaknál lehetőség van az orrnyálkahártya fénykezelésére. 4 éves kor felett pedig elérhető az immunterápia gyakorlatilag az összes inhalatív allergénnel szemben.

Köszönjük, hogy rendelkezésre állt és segített nekünk, illetve olvasóinknak eligazodni a témában.

Kellemes nyarat kívánunk!

Az interjút készítette: Tóth Ilona egészségügyi újságíró

Dr.Jósa Valéria a Róbert Kórház szakorvosa – Információ ITT
Kép forrása: www.robertkorhaz.hu