Szakértőket kérdeztünk...

A minap kismama barátnőm aggódva mesélte, bár anyatejen nőtt fel 8 hónapos koráig fia, most, hogy már nem szopik, a tejet semmilyen formában nem kéri. Más gyermek, - vagy akár felnőtt – a halas ételeknek már a hallatán is megborzong. Ez vajon az ember természetes reakciója volna az un. ételallergia ellen vagy valami más. Egyáltalán, mi is az az ételallergia, mitől van az, hogy az egyik embernek a tejtől, a másiknak a lisztes ételektől – és még sorolhatnánk az ételek listáját, – kisebb-nagyobb allergiás tünetei jelentkeznek. Kérdéseinket dr. Barna Mária professzor asszony válaszolta meg.

Ha a szabadság kellemes eltöltése a cél, vannak olyan földrészek, országok, ahová csak meghatározott védőoltások beadásának igazolásával engedik be a járványügyi hatóságok az embert. A védőoltásokról kérdeztük dr. Jakab Dezső főorvost, egészségbiztosítási orvos-szakértőt.

Az egyszerű ember számára az anyagcsere szó szinte egyenlő a test nyílásain történő ürítési aktussal. Pedig messze nem erről van szó. A táplálkozás során magunkhoz vett ételek és italok a szervezetben bonyolult folyamatok révén átalakulnak, majd a melléktermék eltávozik. Kérdések sora vetődik fel ennek kapcsán. Melyek az előbb említett bonyolult folyamatok, az embernek mely testrészei, szervei vesznek részt - és hogyan - ezekben a folyamatokban? Egyes tünetek, mint például a hasmenés, vagy a székrekedés, a hányás az anyagcsere zavarai, kérdés azonban mikor célszerű ezzel orvoshoz fordulni. A kérdésekre Dr. Kolbenheyer Erik belgyógyász, gasztroenterológus szakorvos válaszol.

Suhai-Hodász Gábor pszichológus válaszolt a szülési alternatívákhoz kapcsolódó kérdéseinkre.

- 100-150 évvel ezelőtt az asszonyok nagy többsége otthon szült. Azután jött az orvostudomány, a technika robbanásszerű fejlődése és vele az általános közvélekedés, kórházban kell szülni, a megfelelő feltételek ott biztosítottak. Mi az oka annak, hogy ma, a XXI. században ismét szülési „alternatívákról” beszélünk?

- Az úgynevezett alternatív szülészeti iskolák a XX. század második felében jelentek meg kórházi körülmények között. Ezek közös vonása, hogy a szülés természetes folyamatát hangsúlyozzák, vagyis azt, hogy a magzat kihordása és megszülése alapvetően élettani folyamat, és mint ilyen, különösebb orvosi beavatkozást nem igényel.

A nyaralás során jelentkező szezonális bőrfertőzésekre, illetve a leggyakrabban előforduló bőrt érintő gombásodásra helyezzük a hangsúlyt a dr. Kiss Zsuzsanna bőrgyógyász szakorvossal készült interjúnkban. A doktornő 1986-ban végzett a Semmelweis Egyetem általános orvosi karán, majd 4 évvel később szintén Budapesten bőrgyógyászatból szakvizsgázott. Fő profilként a klasszikus bőrgyógyászati ellátás területével - ezen belül elsősorban az allergiás, ekcémás problémákkal - foglalkozik.

A jól megérdemelt nyaralás megtervezésekor nem csak azon érdemes elgondolkodnunk, hogy a fürdőruha mellé csomagoljunk-e melegebb ruhadarabokat, ha esetleg hidegre fordulna az idő, hanem azt is meg kell fontolnunk, hogy saját, útitársunk vagy családunk egészségét hogyan óvjuk meg, hogyan előzzük meg, illetve kezeljük az esetlegesen felmerülő egészségügyi problémákat. Az interjúval arra keressük a választ, mit kell tartalmaznia egy gondosan összeállított útpatikának. A válaszadó, Pántyéné dr. Bujáki Rózsa szakgyógyszerész, ő lesz ebben a témában segítségünkre.