Szakértőket kérdeztünk...

Az influenza évtizedek óta életünk része, az ősz beköszöntésével szinte már természetes, hogy beindul a szezonja. Az időközben megjelenő koronavírus-járvány pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a légúti fertőzések akár súlyos szövődményekkel is járhatnak. Mivel az influenzának és szövődményeinek is minden évben sok halálos áldozata is van, ezért továbbra is a védőoltás a legjobb védekezési mód. (1)
A továbbiakban az alapvető tudnivalók ismétléséről kérdeztük dr. Pálffy Beáta szakgyógyszerészt, aki elsőként szervezett egy széles klinikai körben Post Covid konferenciát.

Ha mozgásszervi problémánk van, fáj a vállunk, a térdünk, - különösen 40-50 év felett - gyakran rámondjuk: biztos reuma. Különböző testrészeik fájdalmai sokszor még a naponta szükséges alvást is gátolják. Kérdéseinkre dr. Halász Katalin reumatológus szakorvos a Szent János Kórház Reumatológiai Osztályának főorvosa – a Magyar Reumatológusok Egyesülete, a Magyar Oszteoporózis és Oszteoarthrológiai Társaság tagja - válaszol.

A minap kismama barátnőm aggódva mesélte, bár anyatejen nőtt fel 8 hónapos koráig fia, most, hogy már nem szopik, a tejet semmilyen formában nem kéri. Más gyermek, - vagy akár felnőtt – a halas ételeknek már a hallatán is megborzong. Ez vajon az ember természetes reakciója volna az un. ételallergia ellen vagy valami más. Egyáltalán, mi is az az ételallergia, mitől van az, hogy az egyik embernek a tejtől, a másiknak a lisztes ételektől – és még sorolhatnánk az ételek listáját, – kisebb-nagyobb allergiás tünetei jelentkeznek. Kérdéseinket dr. Barna Mária professzor asszony válaszolta meg.

Ha a szabadság kellemes eltöltése a cél, vannak olyan földrészek, országok, ahová csak meghatározott védőoltások beadásának igazolásával engedik be a járványügyi hatóságok az embert. A védőoltásokról kérdeztük dr. Jakab Dezső főorvost, egészségbiztosítási orvos-szakértőt.

Az egyszerű ember számára az anyagcsere szó szinte egyenlő a test nyílásain történő ürítési aktussal. Pedig messze nem erről van szó. A táplálkozás során magunkhoz vett ételek és italok a szervezetben bonyolult folyamatok révén átalakulnak, majd a melléktermék eltávozik. Kérdések sora vetődik fel ennek kapcsán. Melyek az előbb említett bonyolult folyamatok, az embernek mely testrészei, szervei vesznek részt - és hogyan - ezekben a folyamatokban? Egyes tünetek, mint például a hasmenés, vagy a székrekedés, a hányás az anyagcsere zavarai, kérdés azonban mikor célszerű ezzel orvoshoz fordulni. A kérdésekre Dr. Kolbenheyer Erik belgyógyász, gasztroenterológus szakorvos válaszol.

Suhai-Hodász Gábor pszichológus válaszolt a szülési alternatívákhoz kapcsolódó kérdéseinkre.

- 100-150 évvel ezelőtt az asszonyok nagy többsége otthon szült. Azután jött az orvostudomány, a technika robbanásszerű fejlődése és vele az általános közvélekedés, kórházban kell szülni, a megfelelő feltételek ott biztosítottak. Mi az oka annak, hogy ma, a XXI. században ismét szülési „alternatívákról” beszélünk?

- Az úgynevezett alternatív szülészeti iskolák a XX. század második felében jelentek meg kórházi körülmények között. Ezek közös vonása, hogy a szülés természetes folyamatát hangsúlyozzák, vagyis azt, hogy a magzat kihordása és megszülése alapvetően élettani folyamat, és mint ilyen, különösebb orvosi beavatkozást nem igényel.